DIY MEGOLDÁSOK

Makró Objektív Alternatíva (Fordítógyűrű)

Támogatnál egy megosztással?

Már lassan 3 éve, hogy elkezdtem kísérletezni a különböző költséghatékony megoldásokkal a makrófotózás terén.

Az internet tele van olcsóbb és drágább alternatívákkal viszont, ha szeretnél egy időt spórolni és elkerülni a felesleges köröket, akkor erre ez a cikk lehet a számodra a legalkalmasabb.

Valójában a többségük említésre sem méltó, mivel a szórakozáson kívül nem igazán alkalmasak másra. Néhányat viszont, a mai napig rendszeresen használok és bátran állíthatom, hogy egy kis gyakorlással és kreativitással olyan szintre emelhetők a fotók, mintha valóban makró objektívvel készültek volna.

Ha érdekel, hogy milyen alternatívák léteznek arra, hogy házilag barkácsolj makró objektívet és szeretnéd fillérekből belépni a makró fotózás világába, akkor most elárulom neked, hogy miben érdemes gondolkoznod.

#Fordítógyűrű

Az egyik legismertebb és általam is legtöbbet használt módja a filléres makrózásnak, a fordítógyűrű. Ami tulajdonképpen nem véletlen, hiszen párszáz forint ráfordításával átalakíthatjuk a meglévő objektívünket, egy egészen használható rajzolatot produkáló makró objektívvé.

Ez az „eszköz” tulajdonképpen egy gyűrű, amelynek az egyik fele szűrőmenetes, a másik pedig a gépünk típusához igazodó bajonettel van ellátva, így lehetőséget biztosít arra, hogy fordítva felhelyezzük az objektívet a gépre.

A fordítva felhelyezett objektívnek köszönhetően megnő a leképezés aránya és csökken az objektív közelpontja. Így sokkal közelebb helyezheted az objektívet a témához, mivel a fókusztávolság szinte a nullára csökken, a nagyobb leképezésnek köszönhetően pedig az apró témákat sokkal nagyobb méretben rajzolja ki a fotókon.

Természetesen, ez eddig álomszerűen működne, szóval ahogyan semmi, úgy ez sem tökéletes. Megvannak a maga hibái, azonban egy kis gyakorlással ezek kiküszöbölhetők.

Hirdetés
#Előnyei

Mivel párszáz forintból kialakítható vele a makró objektívünk, ezért egyértelműen a legnagyobb előnye, maga az olcsósága. Ennél kevesebb befektetéssel már egyáltalán nem hozhatunk létre értékelhető produktumot, hiszen ahogyan már említettem, az ennél is olcsóbb megoldások inkább tartoznak a funny kategóriába, mintsem a használhatóba.

A másik dolog, ami miatt megszerettem ezt a variánst az maga a kompaktsága. Mivel egyébként is alapeszközként viszem magammal az objektívet, amit makrózásra is használni szoktam, rengeteg helyet megspórol az, hogy nem egy másik objektívet kell magammal vinnem, hanem egy bárhol elférő gyűrűt.

Ennek köszönhetően a legváratlanabb pillanatban előbukkanó makró témáról sem maradsz le, hiszen csak rá kell csavarni az objektívre és már készíthetjük is a fotókat.

Számomra nagy pozitívum az is, hogy bár nagyon olcsó megoldásról van szó, mivel az alapját a már meglévő objektívünk adja, így annak a rajzolatától függ a fotónk minősége. Tehát, egészen használható fotók is kihozhatók belőle.

Azért fogalmazok így, mivel nem szeretnélek álomvilágba ringatni, hogy a néhányszáz forintos gyűrűvel olyan fotó készíthető, mint egy többszázezres objektívvel, hiszen ez nem lenne igaz. Ennek a technikának is megvannak a maga hibái, viszont az objektív elejére csavarható extra makró előtétlencséknél jóval szebb és torzítás mentesebb képet ad.

A jelenlévő minimálisnak mondható hibái, pedig a megfelelő utómunkával könnyedén javíthatók.

#Hátrányai

Ahogyan néhány sorral feljebb is említettem, a megoldás közel sem hibamentes és nem is szeretném annak beállítani. Legnagyobb hibája talán az, hogy a megfordításnak köszönhetően rengeteg fényt veszít az objektív.

Erre még rátesz az is, hogy hiába fényerős az objektív, teljesen nyitott rekesznél olyan szinten megszűnik a mélységélesség, hogy egyetlen éles pont sem lesz a fotón. Így sajnos, nem nagyon mehetsz f/8 alá.

Ilyen rekeszértéknél már használható mélységélességet kapunk, viszont az egyébként is lecsökkent fényerőnket, ez még tovább csökkenti. Ami a záridő, vagy az ISO érték rovására megy. Nyáron, a tűzőnapsütésben azért nem lesz vele probléma, de szürkületben azért kell mellé legalább egy extra fényforrás.

Másik hátránya, hogy a géppel való kommunikáció hiányában nincsen autófókusz. Így csak és kizárólag a géped előre-hátra mozgatásával szabályozhatod az élességet. Ez inkább csak megszokás kérdése, nekem például már az lenne furcsa, ha makrózáskor nem ez lenne az élesség állítás módja.

Természetesen itt milliméteres mozdításokról van szó, azonban elsőként mindenképpen szokatlan lehet, így érdemes egy kicsit gyakorolni ezt a mutatványt.

Szintén a kommunikáció hiányából adódó hátrány, hogy a rekesz sem állítható a megszokott egyszerűséggel. Így a megfordítás előtt már be kell állítanod a kívánt értéket és csak ezt követően fordítsd meg az objektívet és akármikor át szeretnéd állítani, ezt a műveletet kell megismételni.

Bár vannak hátrányai, összességében egy élhető és költséghatékony megoldásról van. Nem véletlen, hogy évek óta ezt használom és még egyszer sem gondoltam arra, hogy helyette be kellene ruháznom egy valódi makró objektívre.

A hátrányait könnyen meg lehet szokni, ha valaki elszántan gyakorol és komolyan gondolja a filléres fotózást.

Vásárlásnál annyira érdemes figyelni, hogy a gépünk bajonettjének és az objektív szűrőmenet méretének megfelelőt vegyünk, hiszen így válik csak megfordíthatóvá.

Az objektív és a gép kommunikációja is megoldható egy ennél sokkal komolyabb eszközzel, azonban az már jelentősen megnöveli a költségeket.

Ennek a megoldásnak pedig pontosan az a lényege, hogy egy nagyon olcsó, de mégis használható megoldást mutassak neked, ha el szeretnél indulni a makrózás világában.

•  Tehát összefoglalva, a záridővel határozzuk meg a szenzorra jutó fény mennyiségét, valamint azt, hogy a mozgásban lévő témánkat megfagyasszuk, vagy szemléltessük a mozgását.

Bár a legtöbb esetben a téma környezetében uralkodó fényviszonyok határozzák meg a záridő értékét, emellett az is befolyásolja, hogy a témánk mozgásban van-e, illetve, hogy ezt a mozgást hogyan szeretnénk megörökíteni.

Ha szeretnénk megfagyasztani a mozgásban lévő témánkat, akkor nagyon rövid, kb. 1/4000 záridőt kell alkalmazni, ha viszont szemléltetni szeretnénk, akkor hosszabb, kb. 1/30 záridő is megfelelő. Fényviszonyok esetében, minél sötétetebb a környezet, annál tovább kell a szenzorra engednünk a fényt.

Támogatnál egy megosztással?

Hirdetés
Megoszthatod velem a véleményed!
Fontos számomra a véleményed, hiszen mind ebből tanulunk. Nem jelenik meg közvetlenül az oldalon, így személyesen Nekem címzed!
*nem kötelező