TUDÁSTÁR

Expozíciós Alapfogalmak Az Expozíciótól A HDRig

Támogatnál egy megosztással?

Mit nevezünk Expozíciónak?

Az expozíció, nagyon tömör megfogalmazásban a kép elkészítését jelenti, vagyis a szenzorunk, vagy a filmünk fénynek való kitételét. Azonban, magába foglalja az is, hogy milyen értékekkel tesszük azt.

Mivel a fényképezőgépünk elé kerülő témának adottak a megvilágítottságai, viszont arra törekszünk, hogy a témánkat a valósághoz hasonló világossággal örökítsük meg, ezért nem mindegy, hogy milyen beállítások mellett nyomjuk le az exponálógombot.

• Az expozíció, az expozíciós értékek együttes végeredménye, amelyet a záridő, rekeszérték és az ISO érzékenység határoz meg.

A fotók világosságát, vagyis az expozícióját egy speciális mértékegységgel, a fényértékkel jelöljük. A fényképezőgépeken ezt az értéket egy expozíciós skála jelöli, tehát, már a gomb lenyomása előtt mérlegelni tudunk, hogy helyesen exponált lesz-e a fotónk, vagy sem.

A gép fénymérése szerint, a helyes expozíciót, a 0 értéknél érjük el, de ez nagyban függ a fényviszonyoktól és a képünk világos és sötét területeinek az arányától.

Ha a skála jelzése a + irányba mozdul el, akkor nagy valószínűséggel túl, ha viszont a – irányba mozdul, akkor alul exponált lesz a végeredményünk.

Az expozíciós értéket a beállítások bármelyikével korrigálhatjuk, azonban számolnunk kell azzal, hogy ezeknek a megváltoztatása egyéb tényezőket is befolyásolhat.

Mit értünk Expozíciós Skála alatt?

A már előbb emlegetett expozíciós skála tulajdonképpen egy segédeszköz, amely a megfelelő expozíció beállításában játszik szerepet.

Minden fényképezőgépben, amely rendelkezik manuális üzemmóddal, megtalálható az expozíciós skála is, hiszen ez segít tájékozódni az értékek beállítása során.

Az expozíciós skálán megjelenő érték a fényérték, így fel tudjuk mérni, hogy hány fényértékkel van alul, vagy túl exponálva a fényképünk és melyik irányba kell korrigálnunk a megfelelő expozíció érdekében.

Főként a kezdő fotósok számára hasznos, hiszen ezzel könnyebben tudják gyakorolni az értékek beállítását, mivel már az exponálógomb lenyomása előtt képet kapnak arról, hogy milyen fotó várható végeredményül.

A gépünk fénymérese szerint, akkor számíthatunk tökéletesen exponált fényképre, ha az expozíciós skálán a jelző nyíl középen, vagyis 0 értéken van.

Ha ez a nyíl balra mozdul, akkor a fotónk alulexponált, ha pedig jobbra, akkor túlexponált lesz.

Az expozíciós skála számai a fényértéket jelölik, így a korrekció mértéke attól függ, hogy mekkora értéket vesz fel a jelző nyíl.

Hirdetés
Mi az a Záridő?

Amikor a gépünkön záridőt állítunk, valójában azt adjuk meg, hogy milyen sokáig maradjon nyitva a zár, vagyis, hogy mennyi ideig engedjen fényt a szenzorra.

Mikor a zár nyitva van, a gépben lévő szenzor érzékelni tudja a fényt, ezzel elkészítve a képünket. Tehát, minél hosszabb záridőt állítunk be, annál világosabb lesz a fotónk. Ezzel lényegében fel is vázoltam egy másik szerepét is, hiszen minél tovább készül a fényképünk, annál bemozdultabbak lesznek az éppen mozgó témáink.

Tehát összefoglalva, a záridővel határozzuk meg a szenzorra jutó fény mennyiségét, valamint azt, hogy a mozgásban lévő témánkat megfagyasszuk, vagy szemléltessük a mozgását.

A záridőt másodpercben mérik és a belépőszintű gépeken 1/4000mp-től 30mp-ig állítható ez az érték. Beállítását leginkább a fényviszonyok határozzák meg.

•  Tehát összefoglalva, a záridővel határozzuk meg a szenzorra jutó fény mennyiségét, valamint azt, hogy a mozgásban lévő témánkat megfagyasszuk, vagy szemléltessük a mozgását.

Bár a legtöbb esetben a téma környezetében uralkodó fényviszonyok határozzák meg a záridő értékét, emellett az is befolyásolja, hogy a témánk mozgásban van-e, illetve, hogy ezt a mozgást hogyan szeretnénk megörökíteni.

Ha szeretnénk megfagyasztani a mozgásban lévő témánkat, akkor nagyon rövid, kb. 1/4000 záridőt kell alkalmazni, ha viszont szemléltetni szeretnénk, akkor hosszabb, kb. 1/30 záridő is megfelelő. Fényviszonyok esetében, minél sötétetebb a környezet, annál tovább kell a szenzorra engednünk a fényt.

Mi az a Rekeszérték?

A rekesszel a szenzorunkra jutó fény mennyiségét és a témánk élességét szabályozhatjuk. A rekesz, az objektívben található, lamellákból állószerkezet.

A rekesz saját mértékegységgel rendelkezik, amelyet az újabb objektíveknél már a gépünk segítségével szabályozhatunk. Ezt a mértékegységet nevezzük rekeszértéknek.

• Az objektíveken többnyire f/xy, vagy 1:xy-ként jelölik a legnagyobb állását. A rekeszérték fordítottan arányos, ezért minél kisebb számot adunk meg, annál nagyobb résen engedi a fényt és minél nagyobbat, annál kisebben.

Ha rövid záridővel szeretnénk fotózni, viszont kevés fény áll a rendelkezésünkre, akkor az objektívünk korlátjain belül egy kis mértékben tudunk vele korrigálni.

Ebben az esetben, a legkisebb értékre, vagyis a legnyitottabb állásba kell állítanunk a rekeszt, hogy több fényt engedjen a szenzorra. Ha viszont a hosszú záridő elérése a cél, akkor pedig szűkíteni kell a rekeszen, hogy kevesebb fényt engedjen be és ne égjen ki a fotó.

Hirdetés
Mit nevezünk ISO érzékenységnek?

Kevés fénynél, ha már kimerítettük a záridő és a rekesz által nyújtott lehetőségeket, már csak egy esélyünk maradt a különböző fényt adó és formáló eszközökön kívül, hogy elérjük a helyes és kellően világos expozíciót, ez pedig az ISO érzékenység növelése.

A filmes fényképezőgépek korában, még jogosan hívták érzékenységnek, mivel az ISO határozta meg a gépbe helyezett film fényre való érzékenységét. Mivel a digitális gépekbe már nincsen lehetőségünk különböző érzékenységű filmeket helyezni, ezért mondhatjuk, hogy téves a megnevezés és sokkal jobban illő lenne az „érzékenyítés” mintsem az érzékenység.

Az ISO, funcióját tekintve még mindig ugyan azt határozza meg, csak már nem a film érzékenységét, hanem a szenzorét. Azonban, ez az érték még mindig ugyanúgy adott, mint a filmek korában. Szintén, a belépőszintű gépeket tekintve, többnyire ISO100 és ISO6400 között tudjuk szabályozni, kiterjesztett értéke azonban ennek a duplája, vagy pedig még annál is nagyobb lehet.

Azt viszont fontos megemlíteni, hogy csábító lehet a magas ISO érzékenység, azonban ez már a legtöbb fényképezőgép esetében komoly zajosodáshoz vezethet. Mivel érzékenyítjük a szenzorunkat a fénnyel szemben, ezért előfordulhat, hogy hibás információkat rögzít. Ez eredményezi a fotónk szemcsésségét, amely komoly minőségbeli romlást eredményez és a néző számára nagyon zavaróan hat.

Mi alkotja a Szentháromságot?

A  Szentháromság fogalma a fotózás kezdeti szakaszában biztosan szembe jön a fotózni vágyó személyekkel.

A Szentháromság tulajdonképpen a záridő, az ISO érzékenység és a rekeszérték hármasa. A találó elnevezés onnan ered, hogy ezen értékek összegyeztetése szükséges ahhoz, hogy elérjük a megfelelő expozíciót.

•  Mivel ez a három érték együtt jár, bármelyik megváltoztatása magával vonja a többi érték korrigálását is, hiszen egy érték változtatása vagy alul, vagy túlexponálást eredményez.

A legtöbb helyen egy háromszög alakban ábrázolják őket, ezzel szemléltetve azt, hogy melyik esetben milyen korrekciót igényel a többi érték.

Hirdetés
Mi az a Túlexponálás?

Hiába vagy kellően elővigyázatos, a fotózás világa tele van hibalehetőségekkel, így akármennyire is igyekszünk, bizony előfordul 1-1 olyan eset, amikor nem sikerül beállítani a helyes értékeket.

Ha a kelleténél hosszabb záridőt, vagy nagyobb rekeszt használunk, akkor a szenzorunkra túl sok fény jut, vagyis nagyon világos lesz a fotó. Ezt az esetet nevezzük túlexponálásnak.

Sajnos, ilyenkor a fotónk szinte teljesen fehér és minden részlet eltűnik róla, egyszóval használhatatlan. Ez egy olyan fotózás technikai hiba, amelyet még a fotózás során észre kell vennünk és a megfelelő értékekkel újra alkotni a képet, mivel utómunkával nagyon nehezen, vagy pedig kompromisszumok árán menthető meg.

Mit nevezünk Alulexponálásnak?

Néha, még a legtapasztaltabb fotósokon is kifoghatnak a környezeti hatások, így előfordul, hogy sikerül egy-egy helytelenül exponált fotó.

Ha gépünkbe túl kevés fényt engedünk be, mert a fényviszonyokhoz mérten rosszul állítottuk be az expozíciós értékeket, akkor a fotónk sötét marad, vagyis alulexponált lesz.

Sajnos, ebben az esetben mindenképpen újra kell alkotnunk a fotót, mivel utómunkával csak kis mértékben javítható zajosodás nélkül.

Mit jelent a Kiégés?

Ha valaki komolyabban érdeklődik a fotográfia iránt, vagy folyamatosan űzi hobbi, vagy munka szinten, akkor legalább egyszer szembe fog találkozni ezzel a jelenséggel. Mikor beállítjuk az expozíciós értékeket, mindig igyekszünk úgy megtenni, hogy összhangban legyenek és elérjük a tökéletes expozíciót.

Kiégésnek azt az esetet nevezzük, amikor a fotónk a szükségesnél több fényt kap, így egyes részek, vagy rosszabb esetben az egész fotónk teljesen kifehéredik. Ennek a hátulütője – és pontosan emiatt nem kedvelik a fotográfusok -, hogy azokon a területeken, ahol ez bekövetkezik, teljesen eltűnnek a részletek és a textúrák.

Többféleképpen kialakulhat a fotózás során. Okozhatjuk mi magunk is, ha rosszul állítjuk be az expozíciós értékeket, ez általában az egész fotóra kihat, azonban van olyan eset is, hogy a helyes beállítások ellenére egy területet jobban megvilágít a nap, vagy a fényforrásunk, így az a rész kiég.

Ha ilyen terület keletkezik a fotónkon, az sajnos könnyen elvonhatja a néző figyelmét a valódi témáról.

Hirdetés
Mi az a Bebukás?

Főleg, a fotózás tanulásának a kezdeti szakaszában, amikor már próbálgatjuk a manuális beállítási lehetőségeket, de még gyerek cipőben járunk, fordul elő a leggyakrabban ez a exponálási hiba.

Ilyenkor hiába az igyekezet, mivel amire nem jut elég fény, az bizony be fog bukni.

Abban az esetben beszélünk a fotónkon bebukásról, amikor a téma, vagy a környezet egy része a többi területhez képest kevesebb fényt kap, így jóval sötétebb lesz a többi területhez képest, egyszóval „feketelyuk” képződik a fotónkon.

Lényegében ugyan az, mint a kiégés – mondhatnák a laikusok, azonban aki találkozott már vele, az tudja, hogy jóval több baj jár vele, mint az inverzével.

Sajnos, a bebukott területeken eltűnnek a textúrák és a részletek, amelyek hiba nélkül nem hozhatók vissza utómunkával sem.

Arról, hogy lesz-e bebukás a fotónkon, nem minden esetben mi döntünk mivel, bár az expozíciós értékek helytelen beállításával is képződhet, gyakran előfordul, hogy a fény hiány, vagy a túlzott ellenfény okozza ezt a jelenséget.

A kiégéssel ellentétben, nem vonzza olyan mértékben a tekintetet, azonban sok értékes információt elvesz a képünkből.

Mit jelent a HDR?

Ezzel a három betűből álló rövidítéssel még azok is gyakran találkoznak, akik sosem fogtak a kezükben fényképezőgépet, hiszen ez a technika már a mobilokban is jelen van. Azt viszont, már jóval kevesebben tudják, hogy mit is takar ez a rövidítés.

A HDR az angol, High Dinamic Range, vagyis a Magas Dinamika Tartományú fotókat rövidíti.

• A magas dinamika tartomány azt takarja, hogy a fotó előtere, valamint háttere egyformán helyesen van kiexponálva, vagyis nincsenek alul, vagy túl exponált területek.

A fotózásnál az egyik legnagyobb nehézséget okozó feladat, amikor egy fotóval szeretnénk az eget, illetve az előtte elterülő tájat megfelelően világosra hozni.

Ennek a megkönnyítését szolgálja a HDR. Amikor bekapcsoljuk az eszközünk, az exponálógomb lenyomása után nem egy, hanem három fotót fog készíteni. Egy alul exponáltat, egy helyesen exponáltat és egy túl exponáltat, majd ezt követően ezeket a fotókat illeszti össze úgy, hogy minden terület megfelelően exponált legyen.

Ezért fontos a mobilok esetén is, hogy ebben a módban az alapesetnél tovább tartsuk mozdulatlanul a készüléket, hogy a fotó készítése közben ne mozduljon el, mivel így a program nem lesz képes megfelelően összeilleszteni a különböző elemeket.

Támogatnál egy megosztással?

Hirdetés
Megoszthatod velem a véleményed!
Fontos számomra a véleményed, hiszen mind ebből tanulunk. Nem jelenik meg közvetlenül az oldalon, így személyesen Nekem címzed!
*nem kötelező