FOTÓZÁS

Alternatíva a Fotó Szerkesztésre (Természetesség Megőrző Szerkesztés)

Támogatnál egy megosztással?

[shared_counts]

Biztosan te is hallottad már azt az állítást, miszerint a fotózás csupán 10%-át teszi ki a gomb lenyomása, a maradékot pedig az előkészületek és az utómunka fázisai adják.

Nem szeretem az események ilyen módon történtő meghatározását, azonban az valóban igaz, hogy az utómunka jóval több időt és törődést igényel, mint maga az elsütés.

De ez nagyban függ attól is, hogy számodra mit jelent az utómunka. Minden alkotó számára megvan az általa preferált stílus, amelyet szeretne a fotóin visszaadni. Gyakran ezek az eredeti fotó drasztikus retusálását jelentik, azonban vannak olyan esetek is, amikor csak minimális, az eredetiséget megőrző apró finomítások mennek végbe.

Én az utóbbi csoportot képviselem, hiszen egy természetfotó esetében nem beszélhetnék természetességről, hogyha a képen szereplő két madárból csak az egyik ült volna abban a pillanatban az ágon.

Ha téged is érdekel, hogy hogyan szerkesztem a fotóim és szeretnéd elsajátítani a természetességet megőrző utómunka technikáját, akkor elárulom neked a féltve őrzött titkomat.

Nem titok, hogy rengeteget próbálkoztam én is a profik által használt Lightroom Presetek lekoppintásával, hiszen azok a fotók mindig tökéletesen balanszba vannak hozva. Azonban szerencsémre, sosem kaptam vissza ugyan azt a látványvilágot, mint ami a mintafotón elém tárult, így viszonylag hosszú idő után, kialakult a saját technikám.

Az elkészítés után a fotóimat 3 fázison viszem végig, ami elsőre soknak tűnhet, azonban igazán egyszerű lépésekről van szó. Viszont végeredményül egy kellően éles, az irreleváns helyeken zajmentes fotót kapunk.

Hirdetés
#Korrekció

Mivel a jobb szerkeszthetőség érdekében RAW-ban fotózok, elsőként a fotóimat beimportálom a Ligthroomba. Korrekció szempontjából sokkal előnyösebb és átláthatóbb, mint a Photoshop RAW szerkesztője, ezért első lépésként ezen mennek át a fotóim.

Bár igyekszem őket egységesre hangolni, sosem használok előre elmentett Presetet, hiszen ettől még az importált fotók EXIF adatai mindig mások. Így, ha egy előre beállított Presetet helyeznék rá a képre, az expozíciótól függően mindig egy kicsit eltérő végeredményt kapnék.

Ezért minden esetben, a fotókat külön hozom a saját stílusomra. A Lightroomban elvégzem a szükséges korrekciókat, egyensúlyba hozom az árnyékokat és a világos területeket. Itt állítom be a fotóimat jellemző melegebb színhőmérsékletet.

Lényegében ennyiből áll a Lightroomban töltött ideje a fotóknak. Ezután Exportálásra kerülnek és innentől JPEGként folytatják a kozmetikázást a második fázisban.

#Zajszűrés

Bár a RAW szerkesztésre nem, minden másra csak a Photoshop-ot használom. A Lightroom után, megnyitom a Photoshopban a szerkeszteni kívánt fotót és már neki is kezdhetünk a finomításnak.

Imádom a filléres fotózást, ahogyan azt a blog bármely pontján láthatod. Nem titkolom, hogy számtalan hátránya is van, a rengeteg előnye mellett, azonban ezeknek a leküzdése motivál és visz előre.

Az egyik hátránya, hogy az olcsóbb kategóriájú gépek egészen alacsonynak mondható ISO érték mellett is képesek bődületesen sok zajt termelni. Ami a néző számára nagyon zavaró, ha olyan helyen van, ahová nagyon nem illik. A részletgazdagabb területeken szinte egyáltalán nem feltűnő, azonban mivel a képek alapkelléke a mosott háttér, így igencsak sok felület teremtődik, ahol nem kellene zajnak lennie.

A Photoshopos fázis első művelete az, hogy megszűntessük a zajt azokon a részeken, amelyeken nincsen rá szükség.

Ez úgy zajlik nálam, hogy megduplázom a fotómat és a felsőn elvégzek egy életlenítést. Erre a legalkalmasabb a „doboz életlenítése” opció. Mivel a célunk továbbra is a természetesség megőrzése, ezért nem utólagos háttérmosásról van szó, hanem az egyébként is életlen részek tovább életlenítéséről. Ezért minden esetben a lehető legkisebb értéket adom meg. Ez többnyire az 1-2, nagyon extrém esetben pedig a 3, de ehhez már nagyon sok zajnak kell lennie a fotón.

Az életlenítés elvégzése után, az életlenített rétegen létrehozok egy „rétegmaszkot”, majd a „CTRL + I” gombkombinációval inverzzé alakítom. Ezzel, a fotónk eredeti, életlenítés előtti állapotát kell látni.

Majd ezt követi egy kicsit időigényesebb mutatvány. Az ecset segítségével elkezdem átrajzolni azokat a területeket, amelyeket szeretnék egy picit jobban elmosni. Ezek minden esetben csak az eredetileg is életlen, részlet mentes területek legyenek.

Az átrajzolás során már látni fogod, hogy mennyivel zajmentesebb az eredetihez képest a kissé életlenebb rész. Mivel nagyon kis életlenítésről van szó és egyébként sem éles területen zajlik ez a művelet, a zaj eltűnésén kívül más változást nem fogsz észlelni.

Továbbra is fontos hangsúlyoznom, hogy a témát nem zajmentesítjük ezzel az eljárással.

#Életsítés

Ezt követően a „CTRL+ALT+SHIFT+E” gombkombinációval egy új rétegen egyesítem az eredeti, és a zajszűrt réteget. Az így létrejövő rétegen, pedig a témát tesszük egy kicsit élesebbé az élkiemelés lehetőségét kihasználva.

Az élkiemelésnél is fontos, hogy ne ess túlzásba. A kevesebb, néha több, a fotó retusálás esetében is teljesen mértékben igaz. A túlzott élkiemelés nagyon valótlanná teheti a fotót, ezért az életlenítéshez hasonlóan ebben az esetben is lehető legkisebb értéket alkalmazd.

Miután végbement az élkiemelés, ennek a rétegnek a Blending módját át kell állítani „Átfedésre”. Így, csak azokon a területeken lesz érvényben, amelyek egyébként is rendelkeznek részletekkel.

Ezt követően a „CTRL+ALT+SHIFT+E” kombinációval ismét egyesítjük egy réteggé és készen is van a tökéletesre retusált fotónk.

Természeten az esetlegesen jelenlévő kromatikus aberráció és egyéb objektív torzítások is végbemehetnek, de szerencsére ezekkel igencsak ritkán találkozom.

Miután végbement az élkiemelés, ennek a rétegnek a Blending módját át kell állítani „Átfedésre”. Így, csak azokon a területeken lesz érvényben, amelyek egyébként is rendelkeznek részletekkel.

Ezt követően a „CTRL+ALT+SHIFT+E” kombinációval ismét egyesítjük egy réteggé és készen is van a tökéletesre retusált fotónk.

Természeten az esetlegesen jelenlévő kromatikus aberráció és egyéb objektív torzítások is végbemehetnek, de szerencsére ezekkel igencsak ritkán találkozom.

A Photoshopból ismét exportálásra kerül a fotó JPEGként és innen szinte egyből kerül fel az oldalra, vagy az Instagramra.

Ha nem is csinálod végig pontosan ugyan ezeket a lépéseket, remélem iránymutatásként tud szolgálni számodra a cikk.

Igyekeztem úgy kialakítani az utómunka fázisait, hogy nagyobb mennyiségű fotó esetén is alkalmazható legyen és megőrizze a fotók természetességét.

Támogatnál egy megosztással?

[shared_counts]

Hirdetés
Megoszthatod velem a véleményed!
Fontos számomra a véleményed, hiszen mind ebből tanulunk. Nem jelenik meg közvetlenül az oldalon, így személyesen Nekem címzed!
*nem kötelező