TUDÁSTÁR

Technikai Alapfogalmak A Zártól A Gyújtótávolságig

Támogatnál egy megosztással?

Mi az a Zár?

Az egyik legalapvetőbb fogalom, amellyel tisztában kell lennünk a fotózás világában, az maga a zár definíciója.

Mivel az expozíciós értékek közül az egyik, pontosabban a záridő, ennek a szerkezetnek a sebességét állítja, így tulajdonképpen minden gomb lenyomás alkalmával találkozunk vele, tehát jogosan merül fel a kérdés, hogy mi is ez pontosan.

  • Ha a szenzor a fényképezőgép agya, akkor tulajdonképpen a zár tekinthető a szívének, hiszen a kettejük együttes munkája kell a képalkotáshoz.

A zárszerkezet a szenzor előtt helyezkedik el és szabályozza, hogy a gomb lenyomásakor mennyi ideig kerüljön fény a szenzorra, ezzel megadva neki a lehetőség a rögzítésre.

Mit értünk Rekesz alatt?

Remélhetőleg, ha már jártasabb vagy a fotózás világában, akkor ezen szó hallatán nem egy sörösrekesz képe ugrik be, hanem tisztában vagy azzal, hogy mi is múlik a helyes értékének a beállításán.

Azonban ettől nem feltétlenül igaz, hogy tisztában vagy a technikai részével is a működésének.

  • A rekesz, az objektívbe szerelt, lamellákból álló szerkezet. Segítségünkre van abban, hogy megszabjuk a szenzorunkra jutó fény mennyiségét.

A lamellák mennyisége szabályozza, hogy mennyire alkot szabályos kört a rekesz. Minél több lamella alkotja, annál jobban hasonlít egy szabályos körre. Ezt a hatását leginkább abban az esetben érezzük, ha a háttérben elég erős a bokeh hatás.

Ezeknek a lamelláknak a szűkítéséről, illetve a tágításáról egy külön szerkezet gondoskodik. Az újabb objektívekben már elektronikusan történik, azonban a régebbi objektíveknél találkozhatunk olyannal is, hogy külön rekeszállító gyűrűvel adhatjuk meg a megfelelő értéket.

Hirdetés
Mi az az Bajonett?

Ha most veted bele magad a fotózás világába, vagy csak egyszerűen fényképezőgép, vagy esetleg objektív után néz, az hamar szemben találja magát ezzel a fogalommal.

A bajonett a fényképezőgép csatlakozási típusát adja meg vagyis, hogy az adott géphez milyen bajonettel rendelkező objektívet csatlakoztathatunk. Ezt egyaránt jelölik a fényképezőgépen, illetve a az objektíveken is.

Ezek a jelölések gyártónként és egy adott gyártó palettáján belül is eltérhetnek attól függően, hogy milyen széles a modell kínálat a márkánál.

Ilyen, gyakran használt bajonett típusok a nagyobb gyártóktól, a Canon EF, Nikon F, illetve a Sony A.
Azonban, a Canonon belül is további három típust fel lehetne sorolni, a Canon EF-S, EF-M és az EF-R formájában.

Ezek mindig a fényképezőgépekkel együtt fejlődnek és sajnos csak átalakító közbeiktatásával lehet az adott bajonettű fényképezőgépre feltenni egy más típusú objektívet, egyszóval ezek nem kompatibilisek egymással.

Ez a jelölés nem csak a csatlakozó szerkezetét, hanem a gépen és az objektíven található csatlakozót is magában foglalja, hiszen ez teszi lehetővé az objektív felhelyezését és a gép, valamint az objektív közötti kommunikációt.

Mi az a Fókusz?

Talán, bátran kijelenthetem, hogy ez az egyik leggyakrabban használt fotózással kapcsolatos kifejezés, hiszen még a laikusok által is gyakran használt a mobilok fényképezési képességeinek köszönhetően.

Amilyen gyakori, olyan egyszerű definícióval rendelkezik.

  • Fókusznak, a fotónkon lévő éles terültek összességét nevezzük.

Tehát, amikor azt használjuk, hogy „fókuszban van”, az azt jelenti, hogy megfelelő rajta az élesség és a homogén, életlen területekkel szemben, ki van emelve a környezetéből.

A fényképezőgépek zöménél, ha félig lenyomva tartjuk az exponálógombot, akkor végbe megy az élesség állítás és amíg így tartjuk, az adott témán marad. Persze, ez nagyban függ az éppen alkalmazott AF módtól is.

Mit nevezünk Kromatikus Aberrációnak?

Szinte egyhangúlag kijelenthetjük azt, hogyha valaki fényképet készít, akkor ezzel a jelenséggel találkozni fog, hiszen ezt önmagában az objektív kialakítása eredményezi.

Azonban sajnos, ez főként az olcsóbb variánsaira igaz, mivel a drágább objektíveket már ellátják olyan lencsetagokkal, amelyek ennek a kiküszöbölésére szolgálnak.

A kromatikus aberráció során a képünkön, a témánk, vagy a fotónk egyéb elemei szélén elszíneződés látszik, hiába nincsen ott a valóságban. Ez annak az oka, hogy az objektívben lévő lencsék másképp törik mega különböző hosszúságú fénysugarakat.

Többnyire a nagykontraszttal rendelkező területeken találkozhatunk vele és általában lilás színt vesz fel amely, ha szerencsénk van és nem nagy mértékű, csak a nagyítás során lelhető fel

Milyen AF módok vannak?

A technika fejlődésének köszönhetően, a fotográfusok egyre nagyobb szabadságot kaptak a képalkotás során, így szinte mindent lehetőség van már szabályozni a fényképezőgépet tekintve.

A rengeteg, egyéb beállítási lehetőség mellett ide tartoznak a fókuszálási módok beállításai is. Már abban is lehetőségünk van döntést hozni, hogy manuális, vagy autófókuszt szeretnénk használni az élesség állítás során, azonban, ha ez nem lenne elég, még az autófókuszon belül is igényünk szerint választhatunk módot.

Minden témánál más és más beállításra van szükség és ez alól, nem kivétel az autófókusz sem. Hiszen, teljesen más expozíciós értékekre van szükség egy tájfotóhoz és egy réti sashoz.

  • A leggyakrabban használt AF módok jelölései:

AF- S

Talán ez az a mód, amelyet a fotózások során a legtöbbet használjuk. Ebben az esetben a gépünk akkor fókuszál, ha az exponálógombot félig lenyomva tartjuk és amíg fel nem engedjünk, vagy le nem nyomjuk teljesen, megtartja az élességet az adott ponton.

Neve is ebből adódik, ugyanis az S jelölés a Single-t, vagyis az egyszeri élességállítást jelöli, mivel a gomb lenyomásáig nem történik újabb élesség állítás.

AF-C

Ez a mód főleg a sport, illetve a természet fotósok körében alkalmazott. Erre leginkább akkor van szükség, ha akció dús jelenetet fotózunk és fontos, hogy az élesség mindig a témánkon legyen.

Ebben az esetben az expozíciós gomb lenyomásával nem történik meg a végleges élesség állítás, hanem folyamatosan állítja az exponálás pillanatáig.

Szintén árulkodó a mód nevének a jelölése, mivel a C a Continuous-t, vagyis a folyamatos élesség állítást jelöli.

Ezeknek a pontos jelölése gép típustól függően eltérőek lehetnek, ezért itt csak, az egységesnek mondható, leggyakrabban használt módok szerepelnek.

Milyen AF módok vannak?

Ha egy objektívet fogunk a kezünkbe, akkor két értékkel fogunk találkozni, amely fel van rajta tűntetve. Az egyik a rekeszérték, a másik pedig a gyújtótávolság.

A gyújtótávolság szinonimája tulajdonképpen, a látószög. Tulajdonképpen ugyan azt jelöli, csupán a technikai fejlődés során ez lett az egységesített mértékegysége, amely érthető is, mivel sokkal egyszerűbb értelmezni, mintha fokban jelölnénk.

Azonban, arra figyelnünk kell, hogy ez a két érték fordítottan arányos. Vagyis, minél kisebb a gyújtótávolságunk, annál nagyobb a látószögünk.

A pontos elvének a megértéséhez, egy kissé jobban bele kell merülni az objektívek technikai felépítésébe.

Minden objektívben lencsetagok, vagy csoportok találhatók, amelyben minden lencsének meg van a maga szerepe. Azonban, egy közös jellemzőjük mindenképpen akad, még pedig az, hogy rajtuk halad át a fény a szenzorig.

Azt, hogy mekkora egy objektív gyújtótávolsága, az határozza meg, hogy a lencsetagok mekkora távolság után gyűjtik egy pontba a fényt. Ennek a távolságnak, a milliméterben mért értéke a gyújtótávolság.

Minél kisebb ez a táv, annál nagyobb az objektívünk látószöge.

Ebből adódik az, hogy egy széleslátószögű objektív mérete sok esetben a töredéke egy teleobjektívnek, hiszen ebben az esetben hosszabb távon kell egy pontba gyűjteni a fényt a lencsetagoknak a nagyobb gyújtótávolság érdekében.

Támogatnál egy megosztással?

Hirdetés
Megoszthatod velem a véleményed!
Fontos számomra a véleményed, hiszen mind ebből tanulunk. Nem jelenik meg közvetlenül az oldalon, így személyesen Nekem címzed!
*nem kötelező